Mivel a család pénzügyeivel nap mint nap dolgunk van, és a család pénzügyi döntéseinek komoly kihatásai vannak szeretteinkre, talán nem árt megnézni miként is javasolt viszonyulni ehhez a kérdéshez. Ime néhány tanács, ami segíthet eligazodni ezen a sokszor ingoványos talajon.

Célok kitűzése

     Bár lehet, hogy banálisnak tűnik elsőre, de kitűzött célok nélkül nem lehet haladni - hiszen nem tudjuk merre haladunk. Az a legjobb, ha a család összeül és leírja a célokat, amiket el szeretne érni. Érdemes bevonni a gyerekeket is ebbe, mert nekik is vannak vagy lehetnek céljaik, ugyanakkor könnyebben el lehet nekik magyarázni mindent, és elkerülhetők a későbbi veszekedések.

     Miután mindenki elmondta a maga óhaját, a célokat le kell írni. A le nem írt cél nem jó cél. Nagyon fontos tehát leírni őket, egymás alá, majd pedig rangsorolni fontossági sorrendben. A rangsorolás azért kell, mert minden bizonnyal nem áll rendelkezésünkre annyi pénz, hogy az összeset egyszerre megvalósítsuk. Tudni kell tehát, hogy melyik a legfontosabb cél, mert annak elérésére kell fektessük a legtöbb energiát.

     A leírt és rangsorolt cél csak akkor jó cél, ha konkrétan meghatározzuk, hogy mikor és miként valósitjuk meg (pl. 4 éven belül összegyűjtünk 10.000 lejt, amiből kifizetjük a gyerek egyetemi éveinek költségeit - ehhez félreteszünk havi 210 lejt).

     Ráadásul azt sem árt meghatározni, hogy azt a havi 210 lejt hova gyűjtjük: folyoszámlára, bankbetétbe, vagy részvényeket vásárolunk rá? Mindez hozzátartozik a célokhoz. Tehát a kitűzött cél legyen minél kézzelfoghatóbb, valósabb, mellőzve az olyan kijelentéseket, hogy „majd meglátjuk", „most ezzel a részével ne foglalkozzunk", „majd összejön valahogy".

Legyen vésztartalékod

     Nagyon kevés család annyira előrelátó, hogy vésztartalékot képezzen magának. Ha esetleg mégis van a családnak vésztartaléka, ez ritkán több egyhavi kiadásnál. Pedig ha jól belegondolunk, ha beüt egy komolyabb baj (pl. betegség), az könnyen tarthat többet 1 hónapnál. Ha mondjuk a családfő elveszíti az állását vagy munkaképtelenné válik bizonyos időre, akkor a család fő pénzforrása megszűnik, és a család kénytelen a tartalékokból élni.

     Ha a tartalék hamar elfogy, akkor drasztikus lépésekre van szükség (pl. betegen dolgozni vagy lefaragni az étkezési/fűtési költségekből), ami akár tovább növelheti a bajt. Pontosan ezért javasolt, hogy minden családnak legyen vésztartaléka, amiből nyugodtan el tud lenni akár fél évig is, ha beköszönt a baj. Ha ez megvan, elkerülhető a stressz, az uzsorakölcsön, a zálogház.

     Fontos: a vésztartalékot olyan helyen és formában kell tartani, hogy azonnal vagy majdnem azonnal hozzá lehessen férni (pl. bankbetétben, folyószámlán).

Takaríts meg befektetés céljából

     Bár a vésztartalék hasznos és jó dolog, önmagában nem elégséges a család anyagi jólétének megteremtéséhez. A vésztartalék rövid távon képes megoldani kisebb felmerülő anyagi gondot, azonban hosszú távon többre van szükség.

     Ahhoz, hogy a család hosszú távon gyarapodni tudjon anyagilag, rendszeresen kell megtakarítani befektetés céljából. Ebben a mondatban talán a legfontosabb rész a „befektetés céljából". Ez azt jelenti, hogy a félretett pénzhez semmilyen körülmény között nem nyúlok, hanem kizárólag befektetésre használom. A befektetési lehetőségekről ittolvashatsz többet.

     Az már jó, ha a család képes havonta a jövedelmének legalább 10%-át befektetésekre (tehát jövőbeni gyarapodásra) fordítani. Ha a család teljes bevétele havi 2000 lej, akkor ebböl 200 lej menjen erre a célra. Be kell látnia mindenkinek, hogy:

     a) ez a pénz nem vész el, hanem csak pillanatnyilag mondunk re róla azért, hogy a pénz tudjon nekünk dolgozni

     b) a szerény anyagi körülményekből csakis így lehet biztosan kiszabadulni - ha gondolunk a jövőre és megfelelően fektetjük be pénzünket.

     Ha mondjuk a család költségvetése nagyon szűkös (sokan vannak ebben a helyzetben), akkor keveset fogsz tudni megtakarítani erre a célra minden hónapban. De ha havonta csupán 50 lejt tesztek félre befektetésre, az már évente 600 lejt jelent. Ha ezt a pénzt befekteted évi 5% hozammal és 40 évig folytatod, akkor mire nyugdíjba vonulsz, lesz több, mint 76.000 lejed. Ez már egy csinos kis összeg, még ha nem is leszel tőle multimilliomos. De mindez csak havi 50 lejedbe került és egy kis figyelmedbe.

Együtt könnyebb

     Gyakori hiba, hogy a családfők nem osztják meg párjukkal, családjukkal a pénzügyi aggodalmaikat, terveiket, azt gondolván, hogy így megóvják őket az idegességtől. Tulajdonképpen ez korántsem igaz, mert a családtagok közvetve úgy is érzékelni fogják az esetleges gondok hatásait.

     A nagyobb harmónia érdekében javasolt a család teljes bevonása a pénzügyek tervezésében. Ha már a tervezési lépésben be van vonva minden családtag, akkor elkerülhetők későbbi viták, veszekedések ezen a témán. 

     Sokszor a gyerekeknek is lehetnek jó ötleteik, és legtöbbször meg lehet értetni velük a helyzetet, a célokat, a tennivalókat. Ily módon ők is tudják segíteni a család erőfeszítéseit és nem kell mindent egyedül megoldani.

A biztosítások segíthetnek

     Biztosítani kell úgy a családtagokat, mint a főbb értékeket: ház, autó, stb. Oda kell figyelni, hogy a családfőnek legyen egészségügyi- és életbiztosítása, hiszen sokszor ő az egyetlen kenyérkereső a családban, és mindenki az ő keresetétől függ. Biztosítások esetében független szakértőhöz kell fordulni, hogy a számunkra legmegfelelőbbet találja meg.

     Ami a ház biztosításának fontosságát illeti, elég megemlíteni az utóbbi években előfordult katasztrófákat (árvíz, iszapömlés) amikor rengeteg család maradt ház nélkül. Ez bárhol, bármikor előfordulhat, ezért a biztosítással meg kell óvni azt, amiért sokszor egy életen keresztül dolgoztunk.

Előre kell gondolni a tandíjakra

     Nálunk Erdélyben, de Magyarországon is egyre többe kerül az egyetemi oktatás, és ez a költség egyre csak emelkedni fog. Nem egy esetről hallani, hogy az ügyes gyerek nem mehet egyetemre, mert a szülei nem tudják megengedni maguknak az oktatás költségeit, ezért a fiatal már eleve hátránnyal indul az életbe. 

     Ez a kellemetlen helyzet elkerülhető, amennyiben a szülők időben számolnak ezekkel a jövőbeni költségekkel, és már évekkel azelőtt elkezdenek gyűjteni erre a célra. Minél korábban kezdik, annál kisebb összeget kell havonta félretenni.

     Már az is nagy eredmény, ha a tandíj árát ki tudják gyűjteni, és akkor maradnak a nagyvárosban való megélés költségei: lakbér vagy bentlakás, havi élelem, buszjegyek, tankönyvek. Ezek a havi kiadások önmagukban is jelentős összeget jelentenek, de legalább nem kell törödni a tandíjjal, ami már ki van fizetve. Manapság már nem ritka az évi 2-3 ezer lejes évi tandíj, ami 4 évvel számolva már akár 10-12 ezer lejes kiadást is jelenthetnek az egyetem befejeztéig. Tehát komoly összegről van szó, amire érdemes készülni.

     Ha még tudsz ezekhez hasonló jótanácsokat, alább megoszthatod őket velünk.

Bitai László

www.magyarmagnas.ro